Tartalomjegyzék

Fergek osztalyozasa

Számítógépes vírusok fajtái, csoportosítása

Nagyságuk a néhány milliméter és a méter között változik. Elsődleges testüregüket protocoeloma kötőszövetszerű sejtes tömeg parenchima tölti ki. Testüregük hasítékcöloma schizocoelomamivel hasítékok, üregek találhatók benne. Három csíralemezzel rendelkeznek ekto- mezo- és entoderma Emésztőcsatornájuk csupán elő- és középbélből áll, utóbéllel és végbélnyílással nem rendelkeznek.

Ősszájnyílásúak protostomiaakárcsak a gerinctelenek elsöprő többsége, azaz szájnyílásuk fejlődéstanilag a bélcsira gastrula ősszájnyílásából archiporus alakul ki. Idegrendszerük hasi elhelyezkedésű, hosszanti idegtörzsekkel, harántágakkal rendelkeznek, a feji részben agydúcok alakulnak ki. Kétoldali szimmetriájúak. Fergek osztalyozasa kiválasztókészülékük van, ez elsősorban az ozmoregulációban játszik szerepet.

Keringési rendszerrel és légzőszervekkel nem rendelkeznek. Többségük hímnős. Körülbelül fajuk ismert, fergek osztalyozasa két altörzsbe és fergek osztalyozasa osztályba sorolunk 5. A laposférgek osztályozása: 5. Örvényférgek altörzse Subphylum Turbellaria 1. Örvényférgek osztálya Classis Turbellaria a.

Trichuriasis

Bélüregnélküliek rendje Ordo Acoela b. Egyenesbelűek rendje Ordo Macrostomidae c. Hármasbelűek rendje Ordo Tricladida d. Ágasbelűek rendje Ordo Polycladida B. Újhámúak altörzse Subphylum Neodermata 1. Közvetlen fejlődésű mételyek osztálya Classis Monogenea 2. Galandférgek osztálya Classis Cestoda 3. Tagolatlan galandférgek alosztálya Subclassis Cestodaria 3.

Tagolt galandférgek fergek osztalyozasa Subclassis Eucestoda a. Szegfűférgek rendje Ordo Caryophyllidea b.

fergek osztalyozasa

Szívógödrösök rendje Ordo Pseudophyllidea c. Proteocephalidea rend Ordo Proteocephalidea d. Testüket csillós hám boríthatja, ez esetben a csillók segítségével csúsznak az aljzaton. Általában szabadonélők. A hámrétegben ún. A bőrizomtömlő körkörös, ferde és hosszanti izomrétegekből áll, kívülről befelé haladva.

Informatika 8. évfolyam | Sulinet Tudásbázis

A háti és a hasi oldalt hát-hasi irányultságú izomrostok kötik össze. Szájnyílásuk a test közepén a hasoldalon található általában, garatban folytatódik, mely gyakran kiölthető ormányként jelenik meg. Idegrendszerük központja a feji tájékon található gyűrűszerű agydúc. Ebből pár idegtörzs indul hátrafelé, melyeket harántágak köthetnek össze. Szemekkel is rendelkezhetnek. Kivétel nélkül hímnősek, és ivartalanul is szaporodhatnak. Nagy regenerációs képességgel rendelkeznek.

Férgek törzsei

Tengeriek és édesvíziek egyaránt vannak közöttük, de kivételesen szárazföldi fajok is akadnak. A tengeriek különösen színesek is lehetnek, közöttük találhatók a legnagyobb méretű faj a Bipalium javanum LOMAN,mely 60 cm-es. A Fekete-tengerben kisebb fajok találhatók, méretük a 0, mm között változik. Az édesvíziek és szárazföldiek mérettartománya: 0, mm.

Többnyire fenéklakók, de vannak közöttük szabadon úszók is a tengerekben. Körülbelül fajuk él a Fekete-tengerben, s kb. Ragadozók és dögevők egyaránt lehetnek. Több mint ide tartozó faj fergek osztalyozasa világszerte, ezeket több rendbe sorolják. Polifiletikus csoport, az ide sorolt rendek eltérő eredetűek, csupán a didaktikai egyszerűséget szem előtt tartva kezeljük őket együtt.

A test hátoldala domború, keresztmetszetben ovális alakú.

fergek osztalyozasa

A garat néha hiányozhat. Fergek osztalyozasa olykor hálózatos. Protonefridiummal sem rendelkeznek. Egy sztatocisztájuk van, szikmirigyük hiányzik. Molekuláris vizsgálatok arra mutatnak, hogy a laposférgek többi csoportjától függetlenül alakultak ki, az is elképzelhető, hogy valójában nem is e törzs tagjai, csupán konvergens evolúció eredménye a morfológiai hasonlóság.

Kisvagy mikroszkopikus méretű fajok, egyes fajaik algákkal élnek szimbiózisban.

Human pathogen férgek

Főleg tengerben, ritkábban édesvízben is előfordulhatnak. Oldalai behajlanak. A test elején egy sztatociszta található mediálisan két megnyúltabb szem által közrefogottan. Ezek narancsszínűek.

Férgek törzsei - Biológia kidolgozott érettségi tétel | Érettséchanwu.hu

A szájnyílást a páratlan petefészek eltakarja, az ivarnyílások a fergek osztalyozasa hátsó felében találhatók. Színe zöld a fergek osztalyozasa zöldalgáknak köszönhetően. Többnyire nem táplálkozik aktívan. A leggyakoribb faj a román tengerparton Konstancától délre. Az algák között él az aljzaton. Páros protonefridiumaik vannak. Általában színtelenek. A hidrafaló örvényféreg Microstomum lineare O. A szájnyílás viszonylag kicsi, ovális. A garat egyszerű, de nagyon hosszan kiölthető.

A fejtájékon oldalt számos érzőcsilló található, szemekkel is rendelkezik. Kifejezetten ivartalanul szaporodik hosszanti osztódással, állatláncokat hozva létre. Egy egyed hossza kb. Színe változó: a halvány sárgától a barnáig és a rózsaszínűig 4 midenféle változat előfordul. Kedvenc táplálékai az édesvízi hidrafélék, ezek csalánsejtjei azonban nem emésztődnek meg, fergek osztalyozasa felvándorolnak az örvényféreg felhámjába, ahol megtelepednek és ugyanúgy aktiválódnak, mint a hidránál.

Gyakori a vízinövényekkel gazdagon benőtt állóvizekben. Fekete-tengeri rokona a M. Az ide tartozó fajokat többnyire planáriáknak hívják.

fergek osztalyozasa wat is giardia bij honden

Levél alakú lapított testük elülső vége lemetszett, háromszögű vagy lebenyes. Testük elején, hátoldalukon két vagy több szem is található.

fergek osztalyozasa gabona aszcariasis szennyeződése

Szájnyílásuk a hasoldal közepén található, kiölthető garatban folytatódik, amelyet a planáriák ormányszerűen használhatnak a táplálék felszippantására. Testvégük elvékonyodó, vagy háromszög alakú. Nevüket középbelük szerkezetéről kapták: a középbél három ággal rendelkezik, ebből egy előre, kettő hátra mutat. A középbél ágai a maguk során vakbélszerű oldalágakat fejlesztenek. A páros hím ivarmirigyek a két hátsó középbél ág között találhatók, a női ivarmirigyek és a szikmirigyek a test elején fergek osztalyozasa el.

Az ivarnyílás a szájnyílás mögött helyezkedik el. Nagyságuk mm között változik, színük többnyire barnásfekete, ritkán fehéres. Az édesvíziek petéjüket ún. A kikelt egyedek alapjában véve a felnőtt egyedek kisebb és nem ivarérett másolatai, kikülönült lárva alak ez esetben nincs. Többnyire elhullott állatokkal táplálkoznak. A testfalat fejlett bőrizomtömlő alkotja, ennek legkülső rétege hengerhám. Ezeknek csúcsi része csillós, alapjukkal egy alapi hártyára támaszkodnak.

Sejtmagjuk az alap közelében található, és festett nyálkapálcikákat rhabditok találunk a sejttestben. Ezek védekezésre szolgálnak, mivel kilövellve elnyálkásodnak és méreganyagot is tartalmazhatnak. A hámsejtek között mirigysejteket is találhatunk.

Az alapi hártya alatt izomrétegeket találunk. A vékony körkörös, majd ferde lefutású izomréteget a vastag, hosszanti izomrostokból álló réteg követi.

A hátoldalt és a hasoldalt ugyanakkor hát-hasi dorso-ventralis izomrétegek is összekötik. A garat egy garathüvelyben helyezkedik el. Keresztmetszetben kör alakú, fergek osztalyozasa és belül egysejtrétegű ektoderma béleli.

Elakadtál? Ők segítenek!

Vastag falában körkörös, hosszanti és sugárirányú izmok találhatók. A garat két oldalán a középbél két hátra nyúló ágának keresztmetszete látható, illetve mellettük a belőlük kiágazó vakbelek keresztmetszete található. Ezeknek a falát egy rétegben elhelyezkedő tömlő alakú hámsejtek alkotják. A testüreget csillag alakú parenchima sejtek töltik ki.