Gyurusférgek emesztorendszere
Tartalom
Kevéssertéjűek osztálya Nadályok osztálya A kevéssertéjű gyűrűsférgek leginkább a talaj és édesvizek lakói. Az ő ismérveikkel a földigiliszta példáján ismerkedünk. A földigiliszta föld alatti alagutakban él, amit magának készít.
Legfrissebb tételek
Elhalt helmint készítmények felnőtteknél maradványokkla táplálkozik. Tápláléka elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szervesanyag-tartalmú föld, növényi maradékok, néha kis, elhullott állatok.
- Giardia vacuna para perros
- Széklet a parazitákon
- Férgek törzsei - Biológia kidolgozott érettségi tétel | Érettséchanwu.hu
- Állattan | Digitális Tankönyvtár
- «Я не собираюсь оплачивать твое пристрастие к наркотикам, если речь идет об этом».
- Беккер успел отскочить в сторону и окликнул санитара.
- Gyűrűsférgek | A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára
Ha a talajban nem talál táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan - többnyire növényi - részeket, amiket a járataiba behúzva el tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni.
A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből. A földigiliszta teste hosszúkás gyurusférgek emesztorendszere alakú, ami számos szelvényre tagolódik.
Gyűrűsférgek keringése
Testének elülső fele vastagabb, kerekebb, a hátsó - véknyabb. Szine barnás-vöröses.
- Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora
- Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek.
A Nereistől eltérően a feji testtáj fejletlen, nincsenek oldalsó kinövései paropódiumai. Sertéik gyurusférgek emesztorendszere szőröcskéik vannak, négy pár minden szelvényen, és hozzátapadnak az oldalához hátra felé mutató irányban.
Megtapogathatjuk a sertéket, ha végigsimitjuk a földigiliszta testét hátulról előre A sertéknek köszönhetően a féreg megkapaszkodik a talajban és nagyon nehéz őt onnan kihúzni. A test elülső végéhez közelebb jól kivehető egy világosabb rész - a nyereg.
A nyerget alkotó szelvények a szaporodásban játszanak szerepet.
gyűrűsférgek szaporodása - Google keresés | Tanítás, Csiga, Képek
Kültakaró A testet kívülről egyrétegű hám borítja, mely sejtjei között nagyszámú mirigysejtet találunk. Különösen sok mirigysejt van a nyereg tájékán. A mirigysejtek által kiválasztott nyálka nedvesen tartja és síkosítja a kültakarót. Ez segíti a talajban való mozgásban és megvédi a sérülésektől.
Támasztás és mozgás A bőrt alkotó hámsejtek alatt akárcsak a Nereisnél a földigilisztánál is két izomréteget találunk. A bőrizomtömlővel történő mozgás igen érdekes. Az állat testének egyik szakasza először megnyúlik, majd sertéivel megkapaszkodik a talajban.
Férgek törzsei
Ezt követően a gyűrűk összehúzódnak, és maguk után vonják a következő testszakasz megnyúlt gyűrűit. Ez a megnyúlás és összehúzódás szakaszokban hullámzik végig az állat testén, így halad vele előre vagy hátra.
Gyűrűsférgek Az állatvilág evolúciójában az újabb fejlődési szintet a szervek kialakulása, majd egyre bonyolultabbá válása jelenti, mert így növelhető leghatékonyabban az alkalmazkodás, a specializálódás révén. A gyűrűsférgeknek már vannak szerveik, szervrendszereik.
Az ilyen mozgástféregmozgásnak nevezzük. A bőrizomtömlő alatt található a testüreg, amit a belső hám válaszfalakkal tagol gyurusférgek emesztorendszere.
A testüreg végzi a test megtámasztását. Az enzimek hatására a táplálék véglegesem megemésztődik és felszívódik a bélfalon át a vérbe.
A háti véredényben a vér előre, míg a hasiban hátrafelé áramlik. Egyes véredények falizmai összehúzódnak és így keringtetik a vért.
Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal.
A gyürűsférgek vére lehet színtelen vagy festékanyagoknak köszönhetően zöld és kék. A vér szállítja a tápanyagokat és a gázokat oxigént, szén-dioxidot. A vér egyúttal részt vesz az anyagcsere-termékek eltávolításában.
6.5. Gyűrűsférgek
Légzőrendszer A gyűrüsférgeknek nincs kialakult légzőrendszerük. A földigilisztánál a gázcsere a testtakarón át történik. Úgy tartják, hogy azért jönnek fel eső után a felszínre, mert a föld alatti járataik megtelnek vízzel és nem tudnak megfelelően lélegezni.
Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején.
Gyurusférgek emesztorendszere rendszer A gyürűsférgek kiválasztórendszere speciális szervekből, úgynevezett metanefridiumokból áll. A metanefridiumok valamennyi szelvényben megtalálható páros kiválasztócsövecskék.
Gyűrűsférgek
A metanefridiumok tölcsérszerüen kiszélesedő, csillós végükkel az egyik szelvénybe, másik végükkel a külvilágba nyílnak, de már a következő szelvényből. A gyürűsférgek idegrendszere egy pár garat fölötti idegdúcból és azt a hasdúclánccal összekötő két idegtörzsből áll, amelyek körülölelik a garatot.
A hasdúclánc két párhuzamosan futó, egymással helyenként összeolvadó idegtörzsből áll. Ezeken az idegtörzseken minden szelvényben egymással nagyrészt összeolvadt gócok dúcok találhatók.
- Teljes szövegű keresés Férgek Vermes, l.
- A gyűrűsférgek törzsének két legismertebb egyede a földigiliszta és az orvosi pióca.
- Férgek | A Pallas nagy lexikona | Kézikönyvtár
- Gyűrűsférgek – Wikipédia
A garat fölötti idegdúcok, a garat körüli idegtörzsek és a hasdúclánc képezi a központi idegrendszert, amelytől a férgek szerveihez és szöveteihez számos ideg fut le.
Az utóbbiak képezik a környéki vagy perifériás idegrendszert. A soksertéjűektől eltérően a kevéssertéjű gyűrűsférgek érzékszervei nem fejlettek.
