Kapcsolat a paraziták és a gazdaszervezetek között. Nem csak tápanyagot szív el

Állati vírusok - Hogyan mutálódnak és fertőznek a vírusok?

Tartalomjegyzék

Kónya Judit, családorvos szakorvosjelölt A közelmúltban történt események ismét rávilágították a figyelmet arra, hogy az állatokban rejtőzködő vírusok időről időre embereket fertőznek s okozhatnak járványokat, melyek a modern technika vívmányainak segítségével akár világméretű fertőzéseket válthatnak ki. Zoonózisnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy állati kórokozó emberbe kerülve betegséget idéz elő.

Parazitológiai alapfogalmak gazdaszervezet szerepe a fertőzésbenprotozoonok szerkezete, felosztása, a csoportok jellemzése Parazitológiai alapfogalmak Parazitológia tárgya: parazitákkal foglalkozó tudomány, részei a protozoológia és a helmintológia. Paraziták: azon állati élősködők, amelyek egy másik szervezetben táplálékuk megszerzése érdekében tartózkodnak és a másik szervezetet közvetett vagy közvetlen módon különböző mértékben károsítják. Protozoológia: az állatvilág legalacsonyabb rendű, egysejtű élőlényeivel foglalkozó tudományág. Helmintológia: magasabb rendű állati parazitákkal, többsejtű férgekkel foglalkozó tudományág. Parazitizmus: élősködés, a fajok közti kölcsönhatások egyik formája.

A kórokozó elvileg bármi lehet baktérium, gomba, vírus, egysejtű parazita vagy féregám talán a vírusokkal van a legtöbb probléma: genetikai szerkezetük nagyon változékony, és mérhetetlenül egyszerű a felépítésük.

A vírusok ellen gyógyszer nagyon nehezen fejleszthető ki, ugyanis a legtöbb vírus okozta betegségnek nincs specifikus gyógymódja, és a védőoltások is csak ideig-óráig megfelelők.

Ahogy a vírus genetikai szerkezete megváltozik, úgy veszíti el a korábban kifejlesztett vakcina a hatékonyságát. Hirdetés Néhány kór, melyeket bizonyítottan állatoknak köszönhetünk: pestis, sárgalázmajomhimlő, Lyme-kórMarburg-betegség, influenzák köztük a spanyolnátha és a madárinfluenza vírusaveszettség, Ebola, SARS, AIDShanta.

Miért maradnak életben, majd terjednek el a vírusok? A vírusoknak evolúciós szempontból kedvező, ha gazdafajt váltanak, azaz a kórokozó új fajokba települ - amelyekben vagy előidézi a betegséget, vagy nem. Amennyiben olyan gazdára talál, amely csak hordozójává válik és nem betegszik meg, ez szintén a vírus fennmaradását segíti elő, kapcsolat a paraziták és a gazdaszervezetek között nem tudja elpusztítani a gazdaszervezetet még azelőtt, hogy más egyedekbe kerülne át, illetve a gazdaszervezet védekező reakciójával sem kell szembenéznie.

Ezáltal fennmaradása hosszú időre biztosított, feltéve, ha a környezet változása nem veszélyezteti azt.

A paraziták parazitái

Ahhoz tehát, hogy a vírus gazdát cseréljen, a körülmények változásának kell bekövetkeznie, aminek következtében a régi gazdaszervezet és az új jelen esetben az ember közötti kapcsolat alakul ki. Az újfajta kapcsolat igen sokféleképpen jöhet létre, s majdnem minden esetben az emberi tevékenység "áldásos" hatásának köszönhető. A világ számos vidékén a népesség éhezik, ezért a vadállatokat fogyasztják, mint például a Szaharától délre eső területek jelentős részén.

Az egyéb átviteli mechanizmusok nem ennyire direktek. A jószágok gondozója megfertőződhet a napi teendők végzése közben, de ugyanígy veszélyt jelenthet a fertőzött vadállatokkal való barátkozás, vagy a nem ellenőrzött, bizonytalan földrajzi területekről származó házi kedvencek tartása is.

Ebben az esetben az állatorvosi vizsgálat sem jelent biztonságot: a veszély pontosan abban nyilvánul meg, hogy a gazdaszervezetet nem antihelmintikus gyógyszer szoptatáshoz meg a vírus, vagy ha meg is betegíti, a tünetek később jelentkeznek.

Kiszívja áldozata génjeit a vámpírnövény

Vírusgazda: a denevér! A lovak gondozói is megfertőződtek, és haláleset is történt. A nyomok a denevérekhez vezettek, akiktől a lovak elkapták a vírust, mely a Hendra-vírus nevet kapta, majd átadták az emberre. A Kongó folyó vidékén ban bukkant fel az Ebola-vírus, s kipusztította a helyi gorillák illetve csimpánzok nagy részét, kapcsolat a paraziták és a gazdaszervezetek között számos emberi életet is követelt.

Navigációs menü

A vírus denevérekről került a majmokba, amelyek leölésével és elfogyasztásával az ember is megbetegedett. Hogyan terjedt el az Ebola-járvány ben? E két utóbbi fajban nagyszámú halálos fertőzés történt. A ban Délkelet-Kínában elsőként felbukkant SARS kórokozója is denevérekből indult világ körüli útjára, majd okozott emberi megbetegedésből halálos fertőzést.

Ezen túl a denevérekben megtalálható a veszettség kórokozójával rokon lyssa-vírus is, mely szintén halálos kimenetelű emberi megbetegedéseket okoz. A denevérek nagyszerű vírusgazdák, mivel hatalmas kolóniákban, sűrűn élnek, utódaikat figyelmesen gondozzák.

A denevéreknek számos fajuk van, hosszú életűek s a repülés segítségével hatalmas távolságokat képesek megtenni - ez mind a denevérek mint gazdaszervezet, mind pedig a bennük rejtőző vírusok evolúciós túlélését biztosítják. A vírusok eredetének feltárása hosszú évek molekuláris biológiai kutatómunkáját igényli.

Tartalom ajánló

Az eredmények önmagukért beszélnek s itt az ideje, hogy a számos más káros hatás mellett ebből is levonjuk a következtetést. Földünk ökoszisztémájába immáron olyan mértékben avatkozunk bele, amely ha úgy tetszik, önvédelemre kényszeríti bolygónkat. Talán még nem késő elgondolkodni s az intő jeleket végre úgy értelmezni, ahogyan kell. Kónya Judit.