A féreg elsődleges ürege. Bevezetés az állattanba
C A forgósféreg Sabella spallanzanii lakócsöve homokszemcsékből készül, tapogatói dupla spirált alkotnak Gyűrűsférgek törzse Aimelida Több, mint 11 ezer fajt foglal magában, amelyek tengerekben, édesvizekben és a talajban élnek. A gyűrűsférgek szervezettsége sokkal magasabb fokú, mint a laposférgeké vagy az elsődleges testüreges a féreg elsődleges ürege. Akárcsak a korábban vizsgált törzsek képviselőinél, a gyűrűsférgeknél is kétoldalas testszimmetria figyelhető meg.
Testük gyűrűsen szegmentált szelvényezettinnen a törzs elnevezése. A gyűrűsférgek törzsének legtöbb képviselője a soksertéjűek Polychaetaa kevéssertéjűek Oligochaeta és a nadályok Hirudinea osztályába tartozik.
Explanation: A szedercsíraszerűek, a szivacsok és a csalánozók kivételével minden kifejlett többsejtű állat rendelkezik testüregekkel.
Most közelebbről a soksertéjűekkel ismerkedünk a Nereis vagy százlábúféreg a féreg elsődleges ürege. Soksertéjűek osztálya. Ide közel 6 tengerekben élő fajt sorolnak, s csak egyes képviselőik honosak édesvizekben vagy a szárazföld nedves helyein.
A soksertéjű férgek a világóceán szinte valamennyi mélységi szintjén megtalálhatók. Közülük egyesek aktív helyváltoztatásra képesek annak köszönhetően, hogy sörtenyalábos parapodiumaik vannak, amelyekkel kúszhatnak vagy úszhatnak például a nereida vagy a csendes-óceáni palolo.
A központi idegrendszer egyedfejlődése
Egyéb fajok homokféreg a homokos fenékbe vájt lyukakban élnek vagy olyan mésztartalmú kagylókat növesztenek, amelyeket algákhoz, sziklákhoz vagy más állatokhoz rögzítenek legfelső ábra. A soksertéjű férgek képezik parazitak az emberi testben tunetek kezelese tengeri állat fő táplálékai.
Sőt egyeseket közülük, mint például az 1 méteresre megnövő csendes-óceáni palolot, az ember is fogyasztja. A szaporodási időszakban a palolo óriási tömegben jön fel a fenékről és verődik össze a felszín közeli vízrétegben. A csendes-áceáni-szigetek lakói ekkor halásszák le ezt a fogyasztható férget.
Egy másik soksertéjű fajt, a homokférget vagy csaliférget a horgászok használják csaliként.
KudoZ™ translation help
A gyürűsférgek testének hossza a milliméter törtrészeitől három méterig erjed, tagolását tekintve fejrészből, különböző számú néhánytól több százig terjedő gyűrűből álló törzsből és a végbélnyílást tartalmazó anális szelvényből tevődik össze. A törzsi szelvényeken sörték vannak. A tengeri gyűrűsférgeknél a sörték parapodiumokból nőnek. A parapodiumok a soksertéjű férgek testszelvényeinek tagolatlan páros kinövései, amelyeken a helyváltoztatásra szolgáló sörtenyalábok vannak.
A kevéssertéjüeknek nincsenek parapodiumaik visszafejlődtek. Helyükön sörtenyalábok vannak. Testtakaró A gyűrűsférgek kültakarója bőrizomtömlő, ami a testet védő vékony, de tömör kutikulából, egy hámsejtrétegből és két izomrétegből áll.
Az utóbbit külső gyűrűs és belső hosszanti izmok rétegei képezik.
Bőrük váladéktermelő mirigyekben gazdag. Az elsődleges testüregesek törzsének képviselőitől eltérően a gyürűsférgeknek másodlagos testüregük vagy cölómájuk van. Az ezt kibélelő hámréteg mintegy válaszfalat képez a szelvények között, így azok belső üregei egymástól elkülönültek. A válaszfalak védőfunkciót látnak el, például amikor a testburok szétszakad, akkor megakadályozzák az üregfolyadék elvesztését. Emésztőrendszer A gyűrűsférgek emésztőszervei a test fejvégén lévő szájnyílással kezdődnek, ami a végbélnyílással végződő bélbe vezet.
A bél elülső része garatra, nyelőcsőre és gyomorra tagolódik.
A nyelőcső a táplálék felhalmozására szolgáló begyet képezhet. A gyomor izmos falú, benne történik ugyanis a táplálék feldarabolása. A háti véredényben a vér előre, míg a hasiban hátrafelé áramlik. Egyes véredények falizmai összehúzódnak és így keringtetik a vért.
A gyürűsférgek vére lehet színtelen vagy festékanyagoknak köszönhetően zöld és kék. A vér funkciója: szállítja a tápanyagokat és a gázokat oxigént, szén-dioxidot. A vér egyúttal részt vesz az anyagcsere-termékek eltávolításában.
A gyűrüsférgeknek nincs kialakult légzőrendszerük.
A gázcsere a testtakarón át történik. Sok tengeri gyürüsféregnél fejlődött ki kopoltyú, ami nem más, mint a parapodiumfal elvékonyodott része. Idegrendszer A gyürűsférgek idegrendszere egy pár garat fölötti idegdúcból és azt a hasdúclánccal összekötő két idegtörzsből áll, amelyek körülölelik a garatot.
A hasdúclánc két párhuzamosan futó, egymással helyenként összeolvadó idegtörzsből áll. Ezeken az idegtörzseken minden szelvényben egymással nagyrészt összeolvadt gócok dúcok találhatók. A garat fölötti idegdúcok, a garat körüli idegtörzsek és a hasdúclánc képezi a központi idegrendszert, amelytől a férgek szerveihez és szöveteihez számos ideg fut le.
Az utóbbiak képezik a környéki vagy perifériás idegrendszert.
Érzékszervek Érzékszervek a tevékeny életmódot folytató vízlakó gyűrűs-férgeknél fejlődtek ki. A testtakaróban szétszórt érzősejteken kívül a gyűrűs férgeknek vannak tapintó szerveik — bajuszkáksörtékvegyi érzékszerveik szaglógödröcskéklátószerveik szemecskékolykor egyensúlyszerveik.
Kiválasztórendszer A gyürűsférgek kiválasztórendszere speciális szervekből, úgynevezett metanefridiumokból áll. A metanefridiumok valamennyi szelvényben megtalálható páros kiválasztócsövecskék. A metanefridiumok tölcsérszerüen kiszélesedő, csillós végükkel az egyik szelvénybe, másik végükkel a külvilágba nyílnak, de már a következő szelvényből.
Ahol mindhárom csíralemez megjelenik — a triploblasztikus állatok Az állatok túlnyomó részében a további fejlődés során az ekto- és az entoderma között újabb, középső sejtréteg, a középső csíralemez vagy mezoderma mesoderma alakul ki. Olyan sejtekből áll, amelyek a gasztruláció során az ősszájnyílás mentén vándorolnak be az állat belsejébe. A triploblasztikus állatok szervezetében megjelenik a szövetek négyféle alaptípusa: a hámszövetek, a kötő- és támasztószövetek, az izomszövet és az idegszövet.
A gyűrűsférgek szaporítószervei szerkezetüket tekintve jelentősen eltérhetnek a különböző rendszertani csoportok képviselőinél. A gyűrűsférgek között vannak váltivarúak.
A megtermékenyítés lehet belső vagy külső. A soksertéjű férgek fejlődése közvetett: a petéből kikelő, úszó csillós lárva egyáltalán nem hasonlít a kifejlett egyedekre És végül lássuk, mire emlékszel? Miről kapták a nevüket a gyűrűsférgek?
Account Options
A féreg elsődleges ürege testtájakra tagolódik a gyűrűsférgek teste? Mi a paropódium? Melyek a gyűrűsférgek emésztőrendszerének állomásai?
Milyen típusú keringési rendszere van a gyűrűsférgeknek? Mi keringteti a vért? Milyen funkciót lát el a vér? Milyen légzőszervek fordulhatnak elő a gyűrűsférgeknél? Mi képezi a központi idegrendszert? Mik a metanefridiumok?
A középső csíralemez a mezoderma által határolt üreg. Magyarázat: Vitatott kérdés, hogy a mezoderma melyik állatcsoportban jelenik meg először.
Ivari szempontból milyen a Nereis?