A trichinella elterjedt. Nyers húst inkább ne! - HáziPatika
Tartalom
Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel a trichinella elterjedt a fonalféreg nébih élelmiszer tudomány parazita vaddisznó róka trichinella trichinellosis null Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg nébih élelmiszer tudomány parazita vaddisznó róka trichinella trichinellosis Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg Az alábbiakban a mintegy ezer vaddisznó és több mint vörös róka izommintáinak vizsgálatán alapuló tanulmány megállapításait foglaljuk össze.
A sertés és az ember trichinellosisa
A trichinellák giardini naxos appartamenti legelterjedtebb állatról emberre terjedő kórokozók közé tartozó fonálférgek. Az ember rendszerint sertés vagy vadon élő állatok nyers, vagy nem kellően hőkezelt trichinosis kezelés felnőtteknél elfogyasztásával fertőződik.
A trichinellosisnak ezért nagy jelentősége van a parazita lehetséges gazdáiból származó hústermékek nemzetközi kereskedelmében. A trichinellosis egyúttal a legnagyobb kiadással járó állatról platyhelminthes fluke féreg terjedő parazitás megbetegedések egyike — egyes becslések szerint mintegy 11 millió fertőzöttje van évente. Izommintából mesterséges emésztéssel kinyert Trichinella-lárva A hazai köz- és állategészségügy által megállapított esetekben a trichinellák faji hovatartozása hosszú ideig nem volt ismert.
A fonalférgek okozta fertőzés aktuális hazai járványtani helyzetéről az es évektől egészen ig csak szórványos, részben anekdota-szerű információk álltak rendelkezésre. Egyes szerzők Magyarországot Trichinella-mentesnek vélték, és a hazai szakemberek nagy hányada a parazitózist felszámolt közegészségügyi problémának tekinti még napjainkban is.
Jelenleg összesen 9 Trichinella-fajról tudunk, amelyek közül a trichinella elterjedt hazai jelenlétét bizonyították. A lakosságnak elsősorban az alábbi kockázati tényezőkre kell tekintettel lenniük: A házi sertések szórványosan előforduló Trichinella-fertőzöttségére a háztáji állományokban lehet számítani, hiszen ennél a tartásmódnál lehet a legkisebb hatásfokkal védekezni az élősködők ellen.
Navigációs menü
Paradox módon hazánkban az összes, közfogyasztásra kerülő sertés kötelező Trichinella-vizsgálaton esik át óta, kivéve a háztáji állományokból származó, magánvágásra kerülő egyedeket. A óta minden évben megszervezett jártassági körvizsgálatok egyértelműen rámutattak, hogy a Trichinella-vizsgálóhelyek többsége a módszer kritikus pontjainak ismerete és a megfelelő képzés nélkül nem képes a parazita Európai Uniós követelményeknek megfelelő kimutatására.
Ez megegyezik a nemzetközi tapasztalatokkal. Mindezek és egyes környező országok Horvátország, Szerbia, Románia, Ukrajna járványtani helyzete miatt a Trichinella-vizsgálóhelyek minőségbiztosítási rendszereinek kiépítése kulcsfontosságú hazánk járványvédelme szempontjából.
Hazánkban is növekszik a vásárlói kereslet a bioélelmiszerek iránt.
A természetes körülmények között tartott sertések azonban a tartási és takarmányozási körülményeknek köszönhetően jóval nagyobb eséllyel fogyaszthatnak Trichinella-fertőzött tetemet, mint a nagyüzemi körülmények között tartott egyedek. Magyarországon jelentős számú importált sertést dolgoznak fel. Ezek az állatok egyes esetekben olyan államokból kerülnek a hazai élelmiszerláncba, ahol a nagyüzemi sertésállomány sem mentes a trichinelláktól.
A trichinella elterjedt fertőzött európai, vagy Európán kívüli államokat felkereső turisták fokozott kockázatnak pinworm morfológia kitéve a helyi, trichinellákra fogékony állatfajokból készült, nyers vagy nem kellően hőkezelt hústermékek fogyasztásakor. Az élelmiszerhamisításból, illegális élelmiszerimportból és kereskedelemből származó, nem hőkezelt hústermékek is fokozott veszélyt jelentenek a lakosság számára.
Nem válogatós albérlő
Az átlagfogyasztók körében nem, de bizonyos társadalmi rétegekben pl. Az élősködők hazai elterjedtségét és az azt befolyásoló környezeti tényezőket vizsgálandó vörös róka és mintegy ezer vaddisznó Trichinella-analízisét végezték el hazánkban és között. A genetikai vizsgálatok során 86 róka 2,1 százalék és 58 vaddisznó 0,02 százalék bizonyult fertőzöttnek — az ezekből származó lárvákat T. Az adatok térbeli elemzése alapján különböző kockázatú régiókat különítettek el hazánkban.
A Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával határos északkeleti országrészben a trichinellák átlagos előfordulási gyakorisága viszonylag magas volt, és ez az érték jelentősen meghaladta a trichinella elterjedt ország más a trichinella elterjedt észlelt gyakoriságot. Ez a térség a T.
A sertés és az ember trichinellosisa Oldalszám: 41 A trichinellosis biológiája A Trichinella spirális nevû fonalféreg életciklusa születéstõl az ivarérett korig ugyanabban a gazdaszervezetben telik el. A betokozódott, fertõzõképes lárvák az állat húsának elfogyasztásával új szervezetbe kerülnek, majd kifejlett féreggé alakulva a vékonybélben közösülnek.
A Horvátországgal határos délnyugati, valamint a Szerbiával és Romániával határos délkeleti megyékben a trichinellák átlagos előfordulási gyakorisága viszonylag alacsony volt. Szomszédainkban a nemzetségbe tartozó fonalférgek nagyobb számban vannak jelen, közülök is a legelterjedtebb faj a T.
A Trichinella-fertőzöttség több megyében is előfordul, de járványtól nem kell tartani
A középső országrészben a trichinellák átlagos előfordulási gyakorisága alacsony, míg az északnyugati megyékben elhanyagolható volt. Mind a rókákban, mind a vaddisznókban a T.
Ez az eredmény nem meglepő a hazánkkal délen és keleten szomszédos Romániában, Szerbiában, Horvátországban és Ukrajnában előforduló nagyszámú T. Feltételezhető, hogy a parazita vadon élő állatokban megtelepedve az országhatáron kívülről bármikor bejuthat hazánk területére, folyamatos kockázatot jelentve ezzel a háziállatok és az ember számára.
A tokot nem képző T.
Trichinella-fajok előfordulása Magyarországon: balra a T. A faj fiatal hím egyedei akár több száz kilométer távolságot is képesek vándorolni élőhely keresése céljából, miközben számos kórokozót, így T.
A helyi vadőr háztáji állományából származó sertésből készített nyers, füstölt kolbász okozta családi Trichinella-járvány vizsgálatát végezték el a Békés megyei Medgyesbodzáson ben. Nem zárható ki, hogy a megbetegedések hátterében a vadőr által kilőtt, fertőzött, vadon élő állatokból származó, a háziállatokkal feletetett maradék állhat. A rókák és a vaddisznók élőhelyének környezeti jellemzői és a T. Ez az eredmény jelzi, hogy a T. Statisztikai vizsgálatok alapján a T.
Kell-e tőle félnünk?
A nem művelt területekkel mutatott pozitív összefüggés hátterében az állhat, hogy ezeken a területeken a róka sokkal inkább generalista ragadozó, és itt nagyobb a dögevés, valamint a kannibalizmus valószínűsége is. Az éves átlaghőmérséklettel mutatott negatív összefüggés okozója az állati tetemek lassabb lebomlása, a rókák alacsonyabb környezeti hőmérsékleten megfigyelt gyakoribb dögevése, valamint a T. Mezőgazdasági területeken a rókák fő táplálékát a rágcsálók adják — ezeken az élőhelyeken kevésbé jellemző a dögevés és így a fertőzöttségi ráta is alacsonyabb Hazánkban a trichinellák járványtana változatos képet mutat: három Trichinella-faj, különböző földrajzi régiókban — azokon belül pedig eltérő gyakorisággal —, jellemzően vadon élő állatokban fordul elő.
Az emberközeli környezetben ezek a fonalférgek csak szórványosan találhatóak meg.
A trichinellózis aktuális problematikája Jugoszláviában
A hazai élelmiszerlánc-biztonságban, a köz- és az állategészségügyben tevékenykedő szakemberekben tudatosítani kell, hogy a trichinellosis hazánkban nem tekinthető megoldott problémának. A trichinellák teljes felszámolására nincs reális lehetőség, hiszen a paraziták jelentős hányada vadon élő állatokban fordul elő. A fertőzés elleni védekezésre elsősorban az állattartó telepek magas szintű higiéniai viszonyainak megteremtése és a Trichinella-vizsgálatok megbízható minősége nyújt lehetőséget.
A tanulmány teljes terjedelemben a Magyar Állatorvosok Lapja
